A békés harcos útja

A békés harcos útja, pontosabban annak története egy önismeretei térkép. Megmutatja az összes olyan lényegi pontot, amiről a legtöbb ember simán megfeledkezik.

Egy békés harcos egyik legfőbb fegyvere a kitartás, amivel minden kihíváson túllép.
Egy békés harcos egyik legfőbb fegyvere a kitartás, amivel minden kihíváson túllép.

Dan Millman, amikor megírta főiskolai kihívásainak a történetét, azzal többet adott a világnak, mint bármi mással. A békés harcos útja egy olyan könyv, mely az önismeret sarokpontjait mutatja meg.

Az ön ismeret:

  • Egy harc, mely a félelmeinkkel vívunk
  • Békés, mert másokhoz nem sok köze van
  • Út, melynek sosincs vége

Szok(ratész) tanításaiból párat kiemeltem, s megmutatom azt, hogyan lehet azt használni, mindenféle pátosz, ködösítés és mellébeszélés nélkül.

“A békés harcos útja” bővebben

8 gondolat, mely árthat

A gondolat teremt, formál és akadályokat állít. Ugyan minden élethelyzet egyedi, de minden pillanat megújítható a gondolkodás révén.

A rossz gondolatok lábon lövik a lehetőségeink kiaknázását.
A rossz gondolatok lábon lövik a lehetőségeink kiaknázását.

Életünk belső rendjének, a szinergiának a megteremtéséhez az első pont az elengedés. Ennek egyik pontja a 8 ártó gondolat tudatos kerülése. Ez a 8 gondolat nem azért árthat, mert rosszat gondolunk általuk, hanem azért, mert olyan pszichológiai mintát erősítenek, melyek a lehetőségeinket korlátozzák be.

A gondolat, mely minket nem támogat, az bizony rombol és akadályoz. Még akkor is, ha az alapvetően nem “negatív”. Egyébként sem attól lesz egy gondolat jó vagy rossz, hogy mi annak látjuk, hanem attól, ahogyan az hat ránk.

A káromkodás is lehet felszabadító (ha egy rakás feszültségtől megszabadít), s a “pozitív” gondolkodás is lehet romboló, ha halomnyi negatív érzés (félelem, aggódás és bizonytalanság) fűződik hozzá. Önmagában nem a szavak jók vagy rosszak, hanem az érzések, amik hozzá kötődnek.

8 ártó, negatív gondolat:

  1. Nem tudom
  2. Igen, de
  3. Nekem kell
  4. Próbálom
  5. Az a baj/probléma
  6. Azt gondolom
  7. Én tudom! Nekem igazam van!
  8. Nekünk csak ez jutott

“8 gondolat, mely árthat” bővebben

Ítélkezés az életünk

Az ítélkezés az életünk része. Mindennek van jó oldala, meg rossz is. De nem mindegy, mire helyezzük a hangsúlyt…

Mondjunk nemet mások jogosulatlan kívánságaira, hogy időnk és energiánk maradjon a saját életünk megélésére.
Mondjunk nemet mások jogosulatlan kívánságaira, hogy időnk és energiánk maradjon a saját életünk megélésére.

Az életünk talán legfontosabb mentális mozzanata az ítélkezés. Ez annyira elválaszthatatlan az életünktől, hogy enélkül nem is tudnánk életben maradni.

  • Napi szinten közlekedünk, s minden pillanatban, amikor lelépünk a járdáról, azt vállaljuk fel, hogy az adott pillanatban szerintünk az úttesten átmenni biztonságos.
  • A legtöbb munkavégzés is döntések sorozatából áll, mely ugyancsak ítélkezés.
  • Az egész jogrendszerünk és közigazgatásunk az ítélkezésen alapul. Ezek nélkül pillanatok alatt darabjaira hullana az életünk.

Az ítélkezés annyira átszövi az életünk, hogy annak összes hatását felmérni lehetetlen. S az ítélkezésünk az, mely az életünk minőségét is alapvetően meghatározza.

“Ítélkezés az életünk” bővebben

A siker mágikus összetevő

A mágia egyidős az emberiséggel, s olyan mértékben az életünk része, hogy szinte észre sem vesszük.

A fekete mágia egy ékes példája ez a középkori örgögábrázolása
A fekete mágia egy ékes példája ez a középkori ördögábrázolás

A mágia a középkor óta szitokszónak számít. Egy olyan bűnös, félnivaló, sátáni dolognak lett kikiáltva, mely egy hétköznapi, istenfélő embernek még a gondolatától is irtóznia kell mindentől. S minden olyan dologtól is,  ami csak kapcsolatba kerülhetett vele.

Ez lett a veszte a természettel szoros egységben élő embereknek, a füvekkel gyógyítóknak és mindenki másnak is, aki mert picit is eltérni az egyház tanításától.

Mindazok, akik a mágia közelébe keveredtek, vagy csak megvádolhatóak voltak ezzel, automatikusan az egyház által üldöztetés célpontjává válhattak. S ez a tendencia szinte egyidős a középkori, hatalommal rendelkező egyház kialakulásával. Már a háromszázas években, a Nicaiai-zsinat idején megjelentek az “eretnek tanokat” hirdetők szisztematikus üldözése.

A történetnek van viszont egy másik oldala. Minden gondolatban elképzelt, elismételt, azt rendszeresen felidézett képnek ereje van, mely a mágia legfőbb eszköze. S aki ismeri jó tudását, az tudja a rosszét is. Az igazán kíméletlen kérdés az, mi is a fekete mágia, s ki is műveli azt igazán. Többen, mint gondolni merné a legtöbb ember. Ezen alapul a legtöbb gazdagság, a legtöbb politikai hatalom, a vallás erejéről nem is beszélve…

“A siker mágikus összetevő” bővebben

Az egzisztencializmus és idealizmus összebékítése

Az egzisztencializmus és az idealizmus hívei évszázadok óta vitáznak egy olyan alapvető kérdésen, ami igazából nem …

Tét vagy a kép az ami meghatározza az életünk minőségét?
Lét vagy a kép az ami meghatározza az életünk minőségét? Igazából mind a kettő, de ez nem egyértelmű első látásra.

Van egy ádáz vitaaz egzisztencializmus és az idealizmus hívei közt, mely évszázadok óta tart, és látszólak összebékíthetetlen.

Az egzisztencialisták szerint az életünk és körülményeink meghatározzák azt, hogy az életünket látjuk. Míg az egzisztencialisták szerint a gondolkodásmódunk határozza meg az életünket, és maga a gondolkodás teljesen szabad.

Ez egy olyan tyúk és tojás kérdés, amire ebben a formában soha nem lesz valódi válasz. Megmutatom az egzisztencialisták és az idealisták vitájának kettősségét, mert sokkal többet mutat meg az emberről, mint elsőre bárki is gondolná. Ennek révén az is kiderül, miként határozza meg egymást ez a két irányzat egymást, hogyan nem lehetnek meg egymás nélkül. És pont ennek révén hogyan békélhet meg egymással a két irányzat. “Az egzisztencializmus és idealizmus összebékítése” bővebben

Mindfulness félreértése

A mindfulness éber jelenlétet jelent. Aki mindfulness címén meg akarja a gondolatait zabolázni, az garantáltan kudarcra lesz ítélve. Mert a gondolatok ugyan úgy hozzá tartoznak a létezésünkhöz, mint a gondolatok közötti csend és teresség.

Aki látja maga előtt a lehetőségeket, az sokkal könnyebben útra kél, mint aki csak az ismeretlen útról ábrándozik.

A mindfulness tudatossággal teljes állapotot jelent. Mondják éber jelenlétnek is.

Nézzünk meg egy egyszerű “mindfulness gyakorlatot”, annak utasításait követve próbáljunk meg 10 másodpecig meditálni. S figyeljük meg, mi történik.  

“Mindfulness félreértése” bővebben

Út a boldogsághoz

A boldogság keresése egyidős az emberrel. Aki a külső feltételekben keresi a boldogságot, az tuti nem lesz boldog, mert azok…

Van egy olyan alapvető igazság, amit senki nem tud megkérdőjelezni: “Mindenki boldog akar lenni, s el akarja kerülni a szenvedést.” A gubanc mindig ott kezdődik, amikor arra terelődik a szó, mi okozza a boldogságot, mert a legtöbben a boldogság akadályainak elhárításában keresik a megoldást. És a boldogság akadályainak eltávolítása egy igen göröngyös út…

Gyerekként, s még később is a környezetünk olyan korlátokat állít elénk, mely a személyes szabadságunknak és tetteinknek korlátokat szab. De az ezekhez való alkalmazkodás, illetve mások hasonló korlátok közé szorítása nem a szabadság és boldogság alapvető feltétele, csupán egy gyermeteg próbálkozás.

Az élet egy társas tevékenység, melynek sok olyan részlete van, mely a mi életünket alapvetően befolyásolja (meghatározza). A helyzetünk legtöbb részletére ezek ellenére nincs elegendő befolyásunk, illetve csak részben vagyunk képesek azt kézben tartani.

Ennek megértése szerintem sokkal fontosabb, mint annak hangsúlyozása, hogy az ember akkor kezdett el uralkodni a környezete felett, amikor megtanult gondolkodni. Szerintem inkább akkor kezdte el tönkre tenni az életfeltételeit, amikor elkezdet mindenre ésszerű megoldásokat keresni.

“Út a boldogsághoz” bővebben