A buddhista mantrák tárháza

A buddhizmusban a mantráknak két célja van. Egyrészt a mindennapi életet támogatják, másrészt a valósághoz visznek közelebb…

Egy jól eltalált szempont vagy megvilágítás ki tud emelni egyébként elsikkadó részleteket.

A buddhizmus, hasonlóan a hindu rendszerhez, rengetegféle mantrát ismer. Ezek ismerete önmagában nem visz közelebb a buddhizmus céljához, de megfelelően kiválasztott mantra sokszori ismétlése komoly változásokat tud létrehozni a mindennapok során. S maga a változás az, mely a cél elérését támogatja.

A buddhista mantrák sokfélesége ne tévesszen meg senkit. Minden mantra és tanítás csupán különböző megközelítések ahhoz, hogy közelebb kerülhessen az ember önmagához. Volt mantra, mely a külső hatásokat csökkentette, volt ami a belső értékeket fejlesztette, s volt ami a belső akadályokat távolította el.

Buddha és a gyógyulás útja

A hindu rendszerrel szemben a buddhizmusban nem az isteneken van a hangsúly, illetve a velük kiépítendő kapcsolaton, hanem azon, hogy a bennünk felépült falakat, melyek elválasztanak a valóság megtapasztalásától, lebontsuk. Az önmagunk gyógyításának képessége bennünk van, nem kell hozzá semmilyen külső lény. Erre mutat rá egyébként a szív szutra is. A valódi megértés túl van mindenféle szilárdnak hitt tényezőn, koncepción és fogalmon.

Buddhista orvoslás

A gyógyító buddha a buddhista orvoslás központi istensége.

Ehhez a különböző buddhaformákon való meditáció igazából csak támogatást nyújt, s nem a gyógyulás elengedhetetlen kellékei. A hinajana buddhizmust követő orvosok ugyan olyan hatékonyan tudtak gyógyítani, mint akár a kínai, a tibeti vagy a hindu orvosok. Csupán az alkalmazott módszereik tértek el a környezet és a szemlélet függvényében.

Még Buddha is azt mondta, hogy senkinek sem tudja megadni a megvilágosodás ajándékát. A feladat ebből adódóan semmi más, mint a bennünk csapongó érzések és gondolatok kusza áradatát lecsillapítani, vagy legalább is függetleníteni magunkat tőlük. Ennek fényében érthető meg igazán a buddhista út igazi értelme, az önfelfedezés, amikor rálelhetünk önmagunk mozgatórugóira és megakadásaira.

Buddhista gyakorlatok a mindennapokban

Vairocsana gyakorlata a bennünk élő bizonytalanság átalakításának buddhista módszerét jelenti.

A másik fő különbség a hindu és a buddhista megközelítés között, hogy a mantrák egy része bárki számára hozzáférhető volt, azt bárki szabadon recitálhatta. Az Om Mani Peme Hung annyira ismert nyugaton is, hogy általában nem is értjük, miért nevezik még ma is titkos mantrának.

Ennek a talánynak a feloldása egyébként nagyon egyszerű. Az elkötelezett gyakorlók, elsősorban a tantrikus utat követőknél, a tanítójuktól egyéni mantrákat kaptak a fejlődésükhöz egy olyan helyen, ahol senki más nem hallhatta azt meg.

Éveken át gyakorolták a megkapott tanításokat, hogy senkinek nem mondták el még a nevét sem. Volt olyan idős ember is a kínai kulturális forradalom idején, akiről csak a halálakor megjelent jelekből derült ki, hogy egy nagy gyakorló volt, mert semmit nem mesélt a gyakorlásának tartalmáról, pedig lett volna mit mesélnie.

A 21 Tara dicsőítése

A sokak által ismert mantrákon kívül van egy olyan alapvető gyakorlat a tibeti buddhizmusban, amiről vétek lenne nem mesélni. Annyira alapvető a tibetiek számára, hogy sokan reggel azzal kezdik a napot, hogy ezt az imát elrecitálják párszor.

Van aki csak párszor, s van aki egy durván órás szertartás keretében, kétszer, majd háromszor, s végül hétszer, hogy az élete során boldogulni tudjon. De az is szokványos, hogy valaki mantraként ismételgeti egész nap, közlekedés, munka vagy bármilyen más tevékenység közben.

Ennek az imának a megismerése rámutat arra az érdekes elemére is a buddhizmusnak, hogy a profán és az elvont (“vallási”) célokat nem választják el egymástól, hanem egy egység részeként kezelik. A szöveg 21 vagy 22 versszakból áll, s minden egyes sor egy-egy Tara formához szól, s mindegyik valami egyedi dologgal ajándékozza meg az ima gyakorlóját. A teljesség igénye nélkül pár dolgot megemlítenék ezek közül:

A 21 Tarához a tibetiek úgy imádkoznak, mint a keresztények a Szűzanyához.
A 21 Tarához a tibetiek úgy imádkoznak, mint a keresztények a Szűzanyához.
  1. együttérzés és intelligencia (megértés) növelése;
  2. jó szerencse és hosszú élet;
  3. vonzó megjelenés elérése;
  4. gyerek születése, hosszú élet;
  5. negatív hatások lecsendesítése;
  6. az életerő visszaszerzése;
  7. a mámorító szerek hatásának kiküszöbölése;
  8. kellemetlen álmok megszüntetése;
  9. Ellenségek legyőzése és a gazdagság elnyerése;
  10. védelem az agresszivitástól és félelmektől;
  11. rablók és útonállóktól való védelem;
  12. a korábbi tettekből származó akadályok feloldása;
  13. rontásoktól és zavaró hatásoktól való védelem.

Nem igazán szokás ezek közül bármelyiket is kiemelni, általában egy egységként kezelik az egész imát. A gyakorlásának Tibet szerte jó pár formája alakult ki. Van, akik éneklik, van, ahol az ütemhangsúlyos szövegét recitálják, de hallottam már olyan gyorsan mondani, mint amikor egy mantrát recitál valaki. A legtöbben tibetiül használják, de találkoztam már ennek az imának szankszrit, angol és magyar verziójával is.

 

A 21 Tara rövid gyakorlata

Az alábbi felvételen egy nagyon rövid Tara szertartás felvétele hallható.

  1. Az első percben háromszor elismétlik a buddhista menedék imáját, majd elvégzik az együttérzés felkeltésének rövid gyakorlatát, amelyek minden buddhista gyakorlásnak elengedhetetlen része.
  2. Majd egy európai fül számára fura dallamú rész következik 1:33-tól, ami arról szól, hogy a Tarák megjelennek előttünk.
  3. 1:47-től kezdődik maga az ima, aminek ütemhangsúlyos verselése szerintem az európai fül számára is élvezetes élmény.
  4. Az ima után elmondják, mi mindent adhat a szöveg recitálása, s megpecsételik az egészet a zöld Tara fő mantrájának rövid ismétlésével.
  5. A gyakorlat azzal a kívánsággal zárul, hogy elérhessék mindazokat a képességeket, amivel a Tarák rendelkeznek, s annak segítségével minden lény javára válhassanak.

A felvételen körbe forgó képek a 21 különböző Tara ábrázolásai, habár eléggé homályosak a felvételen, a sokféleségük azért kivehetőek.

A gyakorlat szele elérte Európát is. Találkoztam idehaza olyan anyákkal, akik a gyerekük várása közben napi szinten recitálták a 21 Tara imáját, s kifejezetten harmonikus kisbabának adtak életet. S aki tényleg ismeri a gyakorlatot, annak számára ez a gyakorlat hatalmas áldás forrásává válhat.

A száz szótagú tisztító mantra

Sok évvel ezelőtt egy huszonéves hölgy beült élete első (s nagy valószínűséggel utolsó) buddhista meditációjára. Nem igazán tudta, mit is kell csinálni, csak kezébe nyomtak egy papírt, amin az a mantra volt, amit a többiek is ismételgettek:

Vadzsraszattva 100 buddhaföld tisztító erejét mozgósító mantrája a korábbi cselekedetek negatív hatását tisztítja meg.
Vadzsraszattva 100 buddhaföld tisztító erejét mozgósító mantrája a korábbi cselekedetek negatív hatását alakítja át.

OM
BENZA SZATO SZAMAJA
MANUPALAJA
BENZA SZATO TENOPA
TISTA DRIDO ME BAVA
SZUTO KAJO ME BAVA
SZUPO KAJO ME BAVA
ANURAKTO ME BAVA
SZARVA SZIDDI MEMTRA JACA
SZARVA KARMA SZUCA ME
CITÁM SRI JA KURU HUNG
HÁ HÁ HÁ HÁ HO BAGAVAN
SZARVA TATAGATA
BENZA MAME MUNCA
BENZI BAVA
MAHA SZAMAJA
SZATO
AH

Az internet más zugaiban is fellelhető ez a mantra, s azt írta alá az egyik posztoló, hogy száz szótagú gyógyító mantra. Én ezzel megnevezéssel óvatosan bánnék, mert rejtve marad a lényeg. Minden tradicionális gyógyítás, akár kínai, akár tibeti, akár indiai rendszerű a gyógyítás, a gyógyító folyamat egy alapos tisztító kúrával kezdődik.

lelki okok feloldása

Kockázatok és mellékhatások tekintetében…

A hölgy ezt nem tudta, igazából nem is gondolt erre, habár a gyakorlat szövegében erre vannak elég egyértelmű utalások. El is mondott ebből a mantrából durván 50-et, s a hatás nem is maradt el.

Másnap belekeveredett két konfliktusba (alapvetően konfliktuskerülő természete ellenére); volt egy alapos gyomorrontása; s még a közérzete is meredek lejtmenetbe került. A “gyógyszer” hatott, habár nagyon nem örült neki.

Magam is mondogattam ezt a mantrát, s a tapasztalatain nem igazán lepődtem meg, mert pont ez az a hatás, ami miatt szokás ezt a mantrát ismételgetni. Egy apró dolog viszont kimaradt a buddhista központban való látogatása során, ami miatt ő joggal volt nem kicsit durcás.

Mindig mondják, hogy amikor beveszünk egy gyógyszert, kérdezzük meg a mellékhatásokat is. Akkor ez a rész elmaradt, volt is kemény három napja szegény hölgynek, főleg azért, mert nem értette, mi is történik vele. Úgy érezte magát, mint akinek a kajájába hashajtót tettek, s csak pár nap múlva szóltak neki, hogy “elnézést, bocsi...”

Guru Rinpocse Védelmező mantrája

A kínai kulturális forradalom lényege az volt, hogy az érzéseket és a hitet akarták leigázni az ész erejével. Az, hogy az ész nem uralkodhat az érzések felett, az akkor avval senki nem foglalkozott. Eldöntötték, mit akartak, s tűzzel-vassal irtottak mindent, ami bármilyen módon a valláshoz kapcsolhatta az embereket.

Bevezették az egész Kínában már nagyszerűen működő utcai műsorszórást, s folyamatosan ingerekkel látták el az emberek elméjét, hogy ne legyenek képes megpihenni és gondolkodni. Csak úgy éljenek, mint a zombik. Ahogy a Bonanza Banzai kilencvenegyes slágere is leírta:

Az álmaimat gépek rázzák
Hogy ne tudjak aludni
Hogy folyton fáradt legyek
És ne érdekeljen semmi, de semmi, de semmi

A tibeti történetek között találtam egy olyan leírást, amiben a 8. század nagy tanítója, Guru Rinpocse megadott egy mantrát, ami minden ártó hatástól megvédte azt, aki az általa megadott mantrát napi rendszerességgel recitálta. A kínaiak át akarták formálni az emberek gondolkodását és érzéseit is, de akinek a fenti leírásnak megfelelő mantra a birtokában volt, az az állami propaganda hatása alól függetleníthette magát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.