Célok elérése

A menedzserek arról beszélnek, hogy a sikereik legfőbb hajtóereje a céljuk volt. A siker fontos tényezője a cél, ha nem is az egyetlen…

Az alkalmazkodás azt jelenti, hogy mást és máshogy is csinálunk idővel.

Céljaink elérése során a mindennapok rengeteg olyan helyzetet teremtenek, melyek néha akadályoznak, néha irányt mutatnak, s néha egyenesen támogatnak is bennünket. Ezeket úgy használhatjuk, ahogy szeretnénk. Ezen hatások nem jók vagy rosszak, csupán jelen vannak az életünkben, s rajtunk múlik, mit kezdünk velük.

Az életünket befolyásoló hatások

Az életünk és a környezetünk életét is alapvetően az határozza meg, hogy mit tesznek mások a környezetünkben, s miként viszonyulunk ehhez. Nézzünk egy egyszerűen megérthető példát:

  • Ha a környezetünkben alapvetően nem sokan esznek halat, akkor többnyire mi sem fogunk halat enni.
  • Ha a barátaink rendszeresen Mekibe járnak, vagy törökbe, akkor többnyire mi is ehhez a mintához fogunk valamilyen szinten igazodni, hogy a barátainkkal lehessünk.
  • Ha mi ezzel szembemenve a magyaros kaját, vagy a vegetáriánus étkezést részesítjük előnyben, s nem mi vagyunk a saját közösségünk hangadója, akkor a lehetőségeink részben be fognak szűkülni, illetve másik társaság után leszünk kénytelenek nézni.

Első látásra ez egyszerűnek tűnik, de ha nem pont ugyanúgy cselekszünk, mint a környezetünk, csak részben, s közben érvényesülni is szeretnénk, akkor óhatatlanul olyan helyzetekbe fogunk kerülni, amikben a kommunikációs képességeinkre minden bizonnyal szükségünk lesz.

Ez főleg akkor válik igazán érdekessé, amikor a tömeg leggyakoribb tevékenységeit iktatnánk ki a szokásaink közül (például a panaszkodást). Ekkor sok érdekes és “felemelő” tapasztalatban lehet részünk. Mert a környezet minden megtesz azért, hogy az általános mintákat kövessük.

A csalóka ábránd, avagy a sohasem volt lehetőségek kergetése

Aki délibábok alapján tájékozódik, az az első sötétedésnél eltéved.
Aki délibábok alapján tájékozódik, az az első sötétedésnél eltéved.

Aki a saját működési mechanizmusait nem ismeri megfelelően, az igazából nem a céljai megvalósulásának folyamatát tervezi meg, hanem szerencsejátékot játszik. Rengeteg ember azt hiszi, tudja mi fán terem a célállítás, és hogyan kell a célhoz vezető utat megtervezni, pedig sok esetben ez nem bizonyul igaznak.

Sokszor tapasztaltam a barátaimnál, hogy minden tökéletesnek látszott, és a végén ugyanazok a helyzetek merülnek fel, amiket, a korábbi tapasztalataikból adódóan, el akartak kerülni. Aki nem tanul a hibáiból, s nem változtatja meg a tendenciáit, az ismételni fog. Addig, míg meg nem tanulja a leckét.

A bukás receptje.

Aki nem kalkulálja bele a terveibe a saját emberi természetét, az garantáltan bukásra lesz ítélve. Ha csak kitalálunk valamit, az pontosan olyan, mintha mérnöki tudás nélkül megterveznénk egy magas épületet. Kártyavárként fog összedőlni a legkisebb szellő hatására. És pontosan ez igaz az életünk megtervezésével kapcsolatban is:

1. Tűzz ki egy célt!
2: Tervezd meg a hozzá vezető lépéseket!
3: Csináld végig, amit elterveztél!
Kövesd azt, ami nekünk is működött,
s te is eléred a céljaid, mint mi!

Ha nem ismerjük magunkat, ezen belül a gyengeségeinket, két nagy kihívással fogunk szembekerülni. Ha nem működik, mert eltérítenek a körülmények, az a kisebb rossz. A nagyobb baj akkor következik be, ha működik.  Komolyan mondom: ha működik a fenti módszer, hatalmas baj lehet belőle!

Rengetegen követik ezt a mintát, s nem is tudnak róla. Az életük tényleg lendületbe tudják evvel hozni, és ez a minta futótűzként terjed is. Nem az MLM vállalkozásokról beszélek csupán. Pontosan ugyan erről szól a következő életterv is:

A legyen egy jó szakmád!
szerezz egy jó munkahelyet!
Állapodj meg!
És ne akarj érdemben többet az élettől!

Csak épp a történet hosszútávú perspektívájáról feledkeznek el sokan. Az az ár, amit ennek a szemléletnek következtében hosszú távon meg kell fizetni, a legtöbb embernek vállalhatatlan. Ha előre tudná, mi lesz a valódi ára ennek a szemléletnek, soha sem kezdené ezt követni.

lelki okok feloldása

Ugyanennek a mintának a következménye a devizahitel-csapda kialakulása is.
Szinte senki nem gondolt arra, hogy a svájci frank árfolyama 7 év alatt megduplázódik. Pedig ez történt, miközben a fizetések azóta 10-15 százalékot nőttek nettó, s akkor sokat mondtam!

Hátszéllel, avagy a kiszolgáltatottság magasiskolája

Vitorlás hátszélben, orrvitorlával
Engedjük el azt szemléletet, hogy minden jó, amit mások is tesznek, s ahhoz kell igazodni!

Ha végiggondoljuk az előzőeket, akkor abból egyértelműen kitűnik, hogy aki pont abba az irányba akar menni, amerre a szél fúj, annak az élete teljesen ki lesz szolgáltatva mások mintáinak. Másrészt az emberi kommunikációban rejlő lehetőségeket sem tudjuk kihasználni

Amikor azt érezzük, hogy kivételesen a mi céljaink és a közösség céljai pont egybe esnek, akkor két nagyszerű dolgot tehetünk. Egyszerűen hagyhatjuk magunkat az eseményekkel sodortatni, minimális erőkifejtéssel célba juttathatjuk magunkat is. Ennek egy apró veszélye van. Az irányítást teljesen átadjuk a közösségnek, amiről pontosan kimutatták a tudósok, s a tapasztalat is azt mutatja, hogy nagyon ritkán dönt ideálisan.

Ettől függetlenül, ha hagyjuk magunkat a közösségi döntéssel együtt sodortatni, akkor annak minden következményét és felelősségét is kénytelenek leszünk felvállalni, még akkor is, ha a döntéseket nem mi hozzuk meg. Pontosan ezt teszik azok, akik szidják a mindenkori kormányt, de nem mennek el egy választásra sem, mert “semmi értelme”. Nem azt mondom, hogy mindig lehet úgy dönteni, hogy jó legyen, de a nehéz és kellemetlen következmények között is hatalmas eltérések lehetnek...

A hátszél tudatos keresése

Még mindig kihasználva a környezetünk adta lehetőségeket azt is felvállalhatjuk, hogy hasznosíthatjuk a közösséghez való igazodás révén felszabadult energiáink, s extra feladatokat is bevállalhatunk. Nem kell valami hatalmas dologra gondolni. Letehetjük időnként a kocsinkat, és a közösségi közlekedést választva olvashatunk vagy tanulhatunk útközben.

Ez az a választás, amikor magunk javára hasznosítjuk a közösség tendenciáit, s nem minden pillanatban döntünk, de elegendő alkalommal ahhoz, hogy az életünk folyását érdemben befolyásolni tudjuk.

Sokan arra vágynak, bárcsak lenne valamiféle “hátszelük”. Mert avval nagyon könnyű eredményeket elérni. Ma az emberek 40 %-a csak arra épít, hogy az ismerősei révén munkához és előrelépéshez jusson, s az anyagi boldogulását ezen az úton biztosítsa. Ha egy ilyen helyzetben valaki nem kapálódzik, simán előre juthat szinte minimális, pár megfelelő időben megtett erőfeszítéssel is. Ez is egy életszemlélet, ami eredményes is, nincs ezen mit tagadni.

A kiszolgáltatottság dilemmája

Ennek a történetnek viszont van egy másik oldala is, amit a legtöbben elfelejtenek. A kiszolgáltatottság előbb-utóbb komoly dilemma elé fog állítani bennünket. Az értékeink és a jóérzésünk szerint cselekszünk, vagy beállunk a sorba, s építjük az össznemzeti szarkavarás rendszerét. Bocsánat a politikai áthallásért, de a politika is része az életünknek, s ez is befolyásolja a mindennapjainkat.

 

Móricz Zsigmond: Rokonok című regénye pont erről az élethelyzetről szól. Bemutatja azt, hogy az ismerősök támogatása mennyire kiszolgáltatottá és sérülékennyé tehet, s ahol az emberi tartás kifejezetten hátrányos tulajdonság. Emlékeztetőül: a főhős fejbe lövi magát, mert nem tudja érzelmileg feldolgozni azt, hogy az ő pozícióját felhasználva a nagybátyja megvezette a városi tanácsot, és rossz minőségű szenet eladva első osztályúként búsás haszonra tett szert.

Erőnek erejével, avagy az elérhetetlen célok

Talán nem kell bemutatni túlságosan az előző helyzet ellenkezőjét sem, amikor valaki tudatosan szembe megy a korszellemmel, s folyamatosan küzd. Amikor a célunk úgy választjuk meg, hogy az totálisan szembe menjen a környezetünk általános tendenciáival.

Sokan a mindennapi életben ezt csinálják, s nem kis erőfeszítésükbe kerül az előrejutás. Nem feltétlen túl bölcs megoldás így élni, habár néha szükségszerű lehet. Ha viszont lehet egyszerűbben, akkor miért ne?

A másodlagos célok szerepe

Amikor azt érezzük, hogy éppen a tömeg akaratával ellentétesen akarunk haladni, s ezért nagyon nehezen megy, ne erőltessük. Keressünk egy olyan másodlagos célt, mely közelebb visz a valódi célunkhoz, viszont annak eléréséhez meg tudunk nyerni másokat. Ha ez egy lépésben nem sikerül, akkor válasszunk egy újabbat (akár többször is), mely ugyan nem a konkrét célunk, de ahhoz közelebb visz.

Ide illik az az alapvető menedzser mondat, ami ennek egy alkalmazását jelenti. “A siker, a boldogság és a megelégedettség nem lehet cél, csupán melléktermék.” Ezt kell megtanulnia minden sikereket habzsoló embernek, aki az önismeret útjára lép, méghozzá a lehető leghamarabb.

Én szerencsére hamar megtanultam ezt az alapigazságot, s képes voltam elégszer irányt váltani ahhoz, hogy megközelítsem azt az állapotot, amire igazából mindig is vágytam. Erre annak ellenére szükségem volt, hogy én a szívem mélyén az eredmények által is motiválható vagyok, aki képes hosszan egy irányban haladni.

Kihozni magunkból a maximumot

Oldalszél, amikor mindent fel tudunk használni a céljaink eléréséhez
Oldalszél, amikor mindent fel tudunk használni a céljaink eléréséhez

Ahhoz, hogy a maximális sebességet el tudjuk érni, mind a két fajta erőforrást hasznosítanunk kell az életben:

  • Igazodjunk ahhoz, amerre az életünk folyása megy, használjuk ki a hozott és szerzett képességeinket. A képességeink és tudásunk használata során vegyük figyelembe a minket körbe vevő embereket, hogy ne okozzanak felesleges köröket a céljaink elérésénél. Főleg ne azok kapcsán bonyolítsuk túl a dolgokat, akiktől a megélhetésünk függ (főnök, vásárló, kuncsaft).
  • Másrészt találjuk meg azokat, akik képesek és hajlandók is a céljaink elérésében támogatni minket.

Ezt a két tényezőt akkor tudjuk maximálisan kihasználni, ha minket körbevevő emberi közösséget is szolgálják a cselekedeteink, s önmagunk erősségeit is maximálisan kihasználjuk egyúttal.

Az ilyen élet megteremtésekor van igazán nagy szerepe a belső tartásunknak és a megszerzett tudásunknak. Vitorlás nyelvre lefordítva szükségünk van egy nagy árbócra és egy megfelelően nagy tőkesúlyra. Mert amikor a maximális sebességgel megy a vitorlás, akkor tud a legkönnyebben felborulni.

Az egyensúlyozás művészete

Amikor a maximumot ki akarjuk hozni az életünkből, akkor a kényelmet – egy időre – érdemes elfelejtenünk. Mert az életünk ki fog dőlni a megszokott egyensúlyából.

Elsősorban a félszélnél egy megdőlt vagy megbillent állapot jön létre, mely az emberi életre is jellemző lehet. Ekkor lehet a leggyorsabban haladni, de igen komoly éberséget és alapos tudást igényel. Aki nem tudja pontosan, hogy mit kell egy ilyen helyzetben csinálni, az hamar megborul, mert nem tudja, mik azok a határok, amiket nem szabad átlépni.

Ezen időszakokat nagy belső érés kíséri. Egy ilyen időszak után gyakran úgy érezzük, hogy megújultunk. Aki ezt nem tudja megélni, elfogadni, az igazából sosem fogja magából kihozni a legtöbbet.

Az eredményektől és a sikertől való menekülés

Akik az eredmények és az anyagi bőség köré szervezik az életüket, azok számára az ilyen helyzet nagyon szokatlan, mert az ő fő törekvésük a stabilitás. Ebből adódóan a felbillent állapot minél hamarabbi megszüntetésére fognak törekedni, mert a felborult állapot bizonytalansága nem fér bele az énképükbe. Azt gondolják, hogy aki ilyen felborult életet él, az fölöslegesen kockáztatja mindazt, amit addig elért.

A sikerek és elismerések bűvkörében élők számára sem túl kecsegtető az ilyen időszak. Elsőre természetesen élvezik, de a hosszú távú erőfeszítés nem az ő világuk. Amikor hosszan kell egyazon helyzetre figyelni, amikor már napi rutinná kell alakítani a folyamatos összpontosítást, akkor ők szívesen átadják ezt a munkát valaki másnak. Szívesen learatják a dicsőség babérjait, de a folyamatos munka nem az ő világuk. De elvannak az ezen munka által megszerezhető pénzzel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.