Mindfulness (éberség) gyakorlat

Gondolkodni nem érdemes. A valóságnak a gondolatok csak vetületei, de nem a valóság.
A gondolkodást túlságosan előtérbe helyezni nem érdemes. Az éberség gyakorlása többet ad hozzá az élethez, mint pár összetákolt pozitív gondolat.

A gondolatok, érzések teljesen átjárják a mindennapjaink, gúzsba kötve azt. A mindfulness (éberség) gyakorlata megadja nekünk azt a szabadságot, hogy a gondolatok és érzések börtönéből kiléphessünk.

A mindfulness (éberség) buktatójáról szóló írásomban volt öt pont, ami megmutatta azt, hogyan érdemes a mindennapi életünkbe bevinni a mindfulness, az éber jelenlét gyakorlatát. Mert az igazi éberség tudatos anélkül, hogy bárminek igazából a tudatában lenne.

Aki csak a gondolkodását erőlteti, az nincs jelen. Az csak a tudatának a tartalmát igyekszik tudatosítani, s jó esetben nem akarja mindenáron megőrizni azt, ami folyton változik.

A éberség a mindfulness legfőbb eszköze

A tudatos figyelem, mely a belső testi érzésekre, érzelmekre és gondolatokra irányul, képes kizökkenteni minket a folyamatos agyalásból és érzelmi túltengésekből.

A koncentrációs gyakorlatoknak semmi más célja nincs, mint kibillenteni a tudati állapotunkat a megszokásaiból. Amikor a légzésünket számoljuk mindfulness címszó alatt, akkor csak egy eszközt használunk annak tükreként, hogy mennyi gondolatunk és érzésünk van. Erre mondta Echart Tolle:

Eckhart Tolle, a belső nyugalom és a béke szószólója
Eckhart Tolle, a belső nyugalom és a béke szószólója

Nem vagyunk sem a gondolataink, sem az érzéseink, sem az érzékszervi tapasztalásunk, sem a tapasztalataink.

Nem az életünk díszlete vagyunk, hanem maga az élet.

Mi vagyunk a tér, amiben minden történik.

Mi vagyunk a tudatosság, mi vagyunk a jelenlét!

Ebben szerintem minden benne van. Elsőre nekem sem volt érthető mindaz, miről beszél. Mert nem is lehet megérteni, csak megtapasztalni. Amikor ő tanít, akkor nem a logikus elmét használja a tudásának az átadására, hanem egy látomás elemeiről beszél, ahol a részek összessége nem az egész, e azok révén felfedezhető. Aki ésszel meg akarja érteni Tolle tanítását (én próbáltam 🙂 ), garantáltan kudarcra lesz ítélve (nekem legalább is nem sikerült).

Tudatosítsuk a jelenségeket

Na ezen a ponton gondolkodhatunk az éberség gyakorlat során. A belső érzéseinket, érzelmeinket és gondolatainkat megnevezzük. Ezzel nagyjából el is vesszük az erejüket.

 

  • Most feljött a félelem a szegénységtől.
  • Most eszembe jutott a kevesem elvesztésének a félelme.
  • Most bele nyílalt a fájdalom a …
  • Most eszembe jutott, hogy ez mind hülyeség.
  • Most azt érzékelem, hogy az anya mennyire ideges a gyerek viselkedése miatt.
  • Most azt gondolom, hogy én ezen már túl vagyok.
  • Most felismerem, hogy ez büszkeség.
  • Most ezért megvetem maga.
  • Most arra is ráeszmélek, hogy ennek sincs értelme.

Tehát nem akarjuk a gondolatok áramlását megállítani (azt ugyanis nem lehet), hanem elkezdjük terelgetni, formálni mindezt, ami bennünk felbukkan önkéntelenül.

Mindfulness = önreflexió

A mindfulness önreflexiós gyakorlata sokkal nehezebb, mint elsőre gondolnánk. Ennek megtanulása és begyakorlása rengeteg összpontosítást, gyakorlást kíván. Elsőre 5 perc is végtelenségig kimeríti az embert, mert kezdetben sok az érzés és a gondolat, amit terelgetni kell.

Az éberség rendszeres gyakorlása sokkal intenzívebb változást tud elindítani az életünkben, mint éveken keresztül mantrákat ismételgetni. Bárkinek a hasznára válik, aki az érzelmi akadályaival szeretne dolgozni.

Ettől függetlenül, a mantrákat sem szabad lebecsülni. Ugyan egyik mantra sem fog minket teljesen megszabadítani a szenvedéstől, de rengeteget segíthetnek azáltal, hogy csökkentik az életünk zavarosságát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.