A motiváció forrásainak alapja

Mielőtt bemutatnám a motiváció 8 alapvető formáját, szeretném az egészet egy keretbe helyezni. Szeretném letisztázni az egész téma mögött húzódó rejtett összetevőket.

Az életünkben jelen lévő motiváció két nagy csoportból jelenhet meg. Az egyik csoport az, ami kellemes, ezeket szeretjük megélni, s többnyire törekszünk is arra, hogy megszerezzük és átéljük őket. A második csoport az, amit nem szeretünk, s mindenre hajlandóak is vagyunk, hogy ezektől megszabaduljunk, vagy ha lehetséges, jó előre el is kerüljük őket. Ezt mindenki képes magán megfigyelni.

Ehhez igazából nincs is szükség önismeretre. A tudatos önismeretnek akkor jön el az ideje, amikor kihívásaink feloldása miatt meg akarjuk érteni:

  • a rejtett mozgatórugóinkat,
  • azt, ahogyan a mozgatórugóink használni tudjuk;
  • Hogyan formálhatjuk át a reakcióinkat, feloldva érzékeny pontjaink;
  • vagy amikor tudatosan akarjuk használni a mozgatórugóink,
  • stb.

Az önismeret mindig magával hozza mások ismeretét. Aki képes a maga helyzetét megváltoztatni, az képes másokat is tudatosan formálni. Csak tudni kell azokat a határokat, hogy meddig lehet elmenni.

Sok olyan gyorstalpaló technika van, amivel másokat jól lehet befolyásolni, ha azt valaki jól csinálja. Nem egy ilyen történetet látok nap mint nap, annak megannyi mellékhatásával.

Kellemes dolgok, mint a motivációnk alapjai

hotel a hegyek között
Az a környezet, ahol élünk, pontosan megmutatja azt, kik vagyunk, és miként irányítjuk az életünket

A kellemes dolgok eladása minden marketinges első feladata a munkájában.

Eladnak nekünk minden kacatot, amiről az embereknek legalább egy része azt feltételezik, hogy a boldogságot stb. képes megnövelni. Ez a marketing igazi vörös ördöge.

Ha megtalálom, miért jó egy adott termék neked, esélyed sincs. Ha  egy adott termék valamelyik egyszerű szükségletedet kielégíti, akkor akár egy kisebb vagyont is rá fogsz költeni önként és dalolva.

Vegyünk egy klasszikusan junk példát.

A McDonald’s kajája a legtöbb ember számára nem érték. Minden, csak nem egészséges, zömmel nem is finom. Mégis tele van szinte az összes étkezde.

Az egész történet mögött nem az ízletes és tápláló ételek iránti rajongás van (mint mondjuk egy jó kínai, török vagy olasz étkezdénél), hanem valami teljesen más.

Sokan a biztonságot és az örömet közösségi élményekben élik meg, s akinek a privát (családi) kapcsolatai rendezetlenek, például a fiataloknak, azok alternatív helyet keresnek, ahol azt megélhetik mondjuk a barátaikkal.

Erre épül a McDonald’s üzletpolitikája. Senkit nem érdekel a kaja minősége, sem az ára. A közösségi élményt fizeti meg az, aki oda bemegy (tipikusan nem egyedül, s nem is túl ritkán).

lelki okok feloldása

Mivel futószalagon szolgálják ki a Mekiben az embereket, általában hatalmas a tömeg és a zaj, s még sokáig ott sem lehet maradni, mert ferde szemmel néznek az emberre.

Nekem a McDonald’s nem ad minőségi közösségi élmény, ezért nem is megyek be szinte soha. Pedig napi szinten megyek el Budapesten több előtt is.

Egy fiatal viszont nem feltétlen ennyire tudatos, hacsak a szülei kis kora óta nem tettek erre is akkora hangsúlyt, mint az öltözködésre, a beszédre és a viselkedés megannyi egyéb összetevőjére.

A McDonald’s számára csak egy dolog fontos valójában: eladni a nagyobb krumplit nagyobb üdítővel és valami extra édességet. De ezt nem közvetlenül éri el, hanem egy igen nagy kerülővel, érzelmi alapon (valljuk be, egyébként nagyon jól csinálják).

Negatív élményektől való rettegés, mint motiváció

Birkenaui kép túlélőkről
Ők túlélték a birkenaui haláltábort.

Van egy olyan ősi védekezési reakciónk, ami miatt a fájdalmat sokkal intenzívebben éljük meg, mint a boldogságot és az örömet. Ebből adódik az, hogy egységnyi fájdalom kompenzálásához sokkal több jó szükséges, mint amennyi fájdalmat átéltünk.

Ezen a megfigyelésen alapul a szabad és örömteli életnek egy egyszerű receptje. Ha nem akarjuk, hogy az életünket megölje

  • a sok fájdalom,
  • a biztonság kergetése,
  • a megszégyenülés és
  • az elmarasztalás elkerülése.

érdemes az ezekkel kapcsolatos kihívásokat  kiiktatni az életből. Ennek révén sokkal szabadabb életet élhetünk. Erről szól a pozitivista gondolkodás, amit manapság leegyszerűsített formában pozitív gondolkodásként ismernek sokan. Okozva egy totálisan elferdült világképet, Melynek révén képtelen leszünk meglátni a nehézségeink egy részének okát..

A pozitív gondolkodás egy menekülés

Egy apró gond van a pozitív gondolkodással. Akik csak az élet kellemes, “jó” oldalát hajlandóak meglátni, azok mögött hatalmas nagy kupac fájdalom lesz, amit a hátukon lesznek kénytelen cipelni. S mint ilyen, hatalmas terhet is fog jelenteni az életükre. Tudom, mert én évtizedekig csináltam.

 

Az egész pozitív gondolkodás ott bukik el (lesz egy hatalmas zsákutca), hogy egy szemellenzőt fog jelenteni az életünkben, ami rengeteg mindent el fog takarni. Jót és rosszat egyaránt.

A változás szele, az igazi motiváció

pszichologiaMinden fejlődés, minden változás kihívásokba és munkába van csomagolva. S ezeknek többnyire része minimális kihívás, fizikai vagy lelki fájdalom is. Éppen ezért aki mindig elkerüli a kihívásokat és a kellemetlen helyzeteket, semmit nem fog tudni változtatni az életén.

A változás ott kezdődik, ahol a megszokott dolgok véget érnek, s azon lépések, amik a megszokott életünkön kívül vannak, azok többnyire nem komfortosak. Ez az amit a legtöbb ember elfelejt, amikor fellelkesülten “célokat” tűz ki.

Ha változtatni szeretnénk az életünkön, akkor az lemondással és áldozatokkal fog járni. Ha kicsit szeretnénk változtatni, az kis lemondással fog, de a nagyobb változás mindig nagyobb lemondással is jár.

Tudja ezt mindenki, aki valaha csak elgondolkodott azon, hogy

  • Vállaljon egy gyereket,
  • Belefogjon egy vállalkozásba, vagy
  • Felépítsen egy saját házat.

Aki csak nyafog, mert neki semmi sem sikerül az életében, az ugyan úgy tudja ezeket. Csak jobban fél annál, minthogy elinduljon a célja felé. De ez majd egy következő levél témája lesz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.