A stabil önbizalom megteremtése

Az önbizalom megteremtése, pontosabban visszaszerzése egy olyan mérföldkő az életünk elrendezése során, ami hatalmas változást eredményez. Ezt elérni sem annyira nehéz, mint azt sokan gondolják, csak egy kis következetesség kell hozzá.

Egy kisgyerek még nem tudja, mi az önbizalom. Csupán él vele, mint egy isten adta képességgel.

Az önbizalom egy olyan tényezője a mindennapjainknak, mely sokkal többet mesél rólunk, mint bármi más. Akinek nincs meg a megfelelő önbizalma, az az eredmények elérésében is kudarcra vagy legalább is extra nehézségek megoldására lesz ítélve. Mert az önbizalom-hiányos embert ritkábban támogatja a világ, mint azokat, akiknek meg van a megfelelő önbizalma.

Az önbizalom pontosan olyan dolog az életünkben, mint az öröm, a boldogság, a szeretet és a szabadság. Nem okai vannak, hanem akadályai, s ha azokat átalakítjuk, akkor érdemben átalakulhat az életünk.

Az önbizalom elvesztésének az oka

Egy kisgyerek spontán nyitott, érdeklődő és önbizalommal teli.

Egy kisgyereknek nem kell az önbizalmat tanítani. Attól a ponttól, hogy felállt, nekimegy a világnak, és felfedezi azt. A szülők legnagyobb “örömére”.

A gond ott kezdődik, amikor a szülők egészséges féltő-óvó aktivitása túlmegy egy ponton, s szó szerint a legkisebb széltől is el kezdik óvni. Ezernyi tilalomfával és szabállyal teleszórva a gyerek életét.

Ehhez jönnek még egyéb nagyszerű eszközök is. Például esztelenül szigorú – a kívülálló szemével nézve értelmetlen – büntetések. Illetve a bűntudatkeltés megannyi formája, amivel a saját képükre és hasonlatosságukra akarják formálni a gyereket.

Ennek eredményeként megfosztják a gyereket még a lehetőségétől is, hogy önmaga lehessen. S mindezt utána viszi magával egész életére, mely akár annak érzetét is kialakítja benne, hogy ő nem jó, nem megfelelő s nem szerethető.

Igényeink képviselete

Aki harcol, az nem boldog. Aki harcol a boldogságért, az épp távolodik tőle.

Ahhoz, hogy az önbizalmunkat újra megélhessük, el kell kezdeni felvállalni az igényeinket. Első körben önmagunk számára. S megtalálni annak módját, ahogyan azt megélhetjük.

A második lépés tudatosan elkezdeni ezen igényeinket mások fele is képviselni. Ez a felelősségvállalás egyik formája. Attól lesz élhető életünk, mert ennek révén nyerhetjük el mások támogatását.

Harmadrészt a tudatos felelősségvállalás teszi majd lehetővé, hogy minden helyzetre eltérően válaszoljunk. Mely a stabil önbizalom talán egyik legfontosabb következménye is.

A valódi önbizalom megteremtése

Van aki a külsejéből meríti az önbizalmát, de ez nagyon csalóka és mulandó.

Arról már volt szó, miért nem túl értelmes külső tényezőkre felépíteni az önbizalmat. Arról is szó volt már, hogy a spontán megjelenő önbizalmat a családi és egyéb csoportok szabályrendszeréhez való igazodás milyen mértékben képes megerősíteni vagy gátolni.

Arról viszont még nem esett szó, hogy hogyan lehet a valódi önbizalmat – melyek ezen tényezőktől független – úgy felépíteni, hogy arra ténylegesen lehessen alapozni.

Az önbizalom végeredményben nem más, mint mint az önmagunkba vetett bizalom. Annak érzete, hogy amit elhatározunk (eltervezünk), azt meg is csináljuk.

Figyelj!

Az önismeret belső útja egy sok elemből álló folyamat.

Ismerd meg az önismereti belső munka elemeit lépésről lépésre, egy ingyenes e-mail tanfolyam keretében!

Ha nem tudok önmagamban ilyen módon bízni, akkor mások sem fognak. Aki nem hisz önmagában, aki nem tud felelősséget vállalni az adott szaváért, az emberileg nem sok támogatásban fog részesülni. Mert életszerűtlen az, hogy amiben én nem bízok, azt majd jól megcsinálom.

Megfordítom, hogy igazán érthető legyen! Egyszerűen képtelenség olyas valakiben megbízni, aki saját magában sem bízik. S ezt nem kell magunkról hirdetni sem, hiszen szó szerint messziről látszik mindenkin.

Ígéreteink hátterének megteremtése

to od lista
Az ígéreteink betartása adja meg azt a fajta tartást, mely a valódi önbizalom alapja.

Az önbizalom kapcsán az egyik legérzékletesebb példát dr. Menis Yousry személyiségfejlesztő kurzusán éltem át.

A három napos kurzus utolsó napjának reggelén elővett egy olyan listát, amit az első nap egyszer már megmutatott. A kurzushoz kapcsolódó megállapodás volt rajta, ami a közös munka kapcsán követendő elveket foglalta össze. Nem kell valami igen nehezen betartható dolgokat vizionálni. Olyasmik voltak benne, hogy nem vágunk egymás szavába, pontosan odaérünk a kezdésre stb.

  1. Mindenkit megkért arra, hogy álljon fel. Majd elkezdte végig venni a pontokat. S mindenkit megkért arra, ha egy adott pontnál vétett, akkor üljön vissza a helyére.
  2. Vette az első pontot, s feltette azt a nem túl kellemes kérdést, ki szegte meg az első szabályt. 150 jelenlévőből leült 6-8 ember, nem kicsit frusztráltam s zavartan, de nagy nehezen felvállalták. Nagyon kellemetlenül érezték magukat, de nagyon bátran bevállalták a legnehezebbet.
  3. Majd jöttek sorba a megállapodás újabb pontjai, sorban ültek le az emberek. Egyes pontoknál csak páran, s volt olyan is, ahol majd harmincan.
  4. A pontokon végigmenve a teremben már csak páran álltak. Az előadó odament mindenkihez, aki még állt, s mindenkinél a rázós pontokat vette elő.
    Mivel Menis nagyon jó megfigyelő, valakinek konkrétan “segített”, hogy mit nem vett figyelembe. A folyamat végén mindenki leült. Ez megmutatta, hogy mennyire nem állunk ki magunk és döntéseink mellett.
  5. Itt jön az őszinte rész: Én magam három ponton is vétettem, hogy találva éreztem magam a gyakorlat kapcsán.
    Ami legjobban kiakasztott, az az alkohol fogyasztás mellőzőse volt. A kurzus első napjának este megittam egy deci bort, miközben én általában egy hónap alatt nem iszom ennyit, s azt sem egyszerre.

A feladat tanulsága, hogy csak akkor fogunk magunkban megbízni, ha ténylegesen odafigyelünk az ígéreteinkre és annak betartására. Különben a valódi önbizalom megszerzése csak vágyálom lesz. Ennek viszont lehetnek akadályai, amit az érzelmi feloldások kapcsán magam is sokszor elő szoktam venni —>

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.