A személyiség belső kihívásai

A személyiség belső kihívásai ismeretében képesek lehetünk az egész életünket úgy átformálni, hogy az életünk iránya érdemi változáson mehet keresztül, felülírva a gyerekkorunk által meghatározott lehetőségeinket.

Nem értem, mi itt a probléma?!
Nem értem, mi itt a probléma?!

A személyiség SWOT analízise egy teljes képet mutat arról, hogy miből következnek a személyiség kihívásai. Segít elkülöníteni azon helyzeteket, melyek alapvetően belőlünk indulnak ki, és azon helyzeteket, amelyek külső hatás eredményei. Ezek megkülönböztetése rengeteget adhat hozzá a világ megértéséhez.

Természetesen minden helyzet összetett, külső és belső hatások együtteseként alakulnak ki a kihívásaink, de mindig fontos tisztázni, hogy ezek a tényezők hova tartoznak, mert teljesen más jellegű megoldást igényelnek a különböző konfliktusforrások.

Belső konfliktusaink világa

Ami alapvető különbség a külső és belső konfliktusok között, hogy míg a belső konfliktusaink feloldásában szabad kezünk van, addig a külső konfliktusok feloldása olyan döntések sorozatát igényli, melyeknek nem az összes lépése függ tőlünk.

Aki képes belső világát elrendezni, az egyrészt megszabadul egy rakás konfliktus forrástól, másrészt a külső szituációkhoz is könnyebben tud alkalmazkodni. Könnyebben láthatjuk át mindazon helyzeteket, amivel szembe kerülünk.

A személyiség első kihívása: tudáshiány

Egy kisebb könyvtárat megtöltene az a rengeteg információ, amit egy nyitott ember magába szippant éves szinten.
Egy kisebb könyvtárat megtöltene az a rengeteg információ, amit egy nyitott ember magába szippant éves szinten.

Sok diák, amikor kikerül az iskolából, abban bízik, hogy elegendő tudással rendelkezik ahhoz, hogy az életében boldoguljon. Évtizedekkel ezelőtt ez javarészt így is volt, de ez ma már koránt sincs így. Folyamatosan változik mindaz, amit ma a világunkként ismerünk, aminek alkalmazása folyamatos tanulást igényel.

A tudásunk manapság pontosan annyira elegendő, hogy a következő kihívásig eljussunk. A ma megszerzendő tudás annyira sokrétű, hogy egyszerűen képtelenség mindenhez érteni. Mégis folyamatosan záporoznak ránk az újabb és újabb információk, ami kapcsán könnyedén elbizonytalanodhatunk. Ha egy új területtel szembekerülve nem találjuk meg a megfelelő információkat.

Ahhoz, hogy ezeket a bizonytalansági tényezőket kezelni tudjuk, és esetleges hiányosságainkat pótoljuk, az érzelmi intelligencia alapvető fontosságú. A tudás megszerzésének és folyamatos szinten tartásához nagyon fontos az érzelmi és szellemi nyitottság fenntartása.

Érdemes egy alapos rálátásra szert tennünk azon a területen, amivel foglalkozunk, s egy-két területre specializálódni, amiben igen részletes tudásra teszünk szert. Az átlagos, a hétköznapi pont ahhoz elegendő, hogy a hétköznapi szintet elérjük, de aki többet akar elérni az életben, annak bizony többet is kell beletennie.

A személyiség második kihívása: tapasztalathiány

Egy ember arcán minden ott van, amit az élete során megélt és megtapasztalt..
Egy ember arcán minden ott van, amit az élete során megélt és megtapasztalt..

A tudás önmagában nagyon kevés ahhoz, hogy a felmerülő helyzeteket érdemben tudjuk kezelni, ugyanis a tudás önmagában csak jelzőbójákat jelent. De annak tudása, hogyan manőverezzünk a mindennapjaink során, az egy teljesen más történet.

Amikor a tudás alkalmazásra kerül, rengeteg olyasmit fogunk megérteni és meglátni, amit könyvből nem lehet megtanulni. A tudás alkalmazása idővel tapasztalattá érik össze, ami minőségi tudást jelent.

Ugyan egy kezdő vezető ugyanúgy ismeri a KRESZ szabályait, talán még jobban is, mint egy gyakorlott vezető, mégis egy gyakorlott vezető sokkal jobban használja a közlekedés szabályait. Képes a szabályok egy részét figyelmen kívül hagyni, mert nem vonatkoznak rá, miközben a forgalom különböző helyzeteit sokkal jobban felismeri.

A személyiség harmadik kihívása: a megértés hibája

Tapasztalataink és tudásaink alapján kialakítunk egy világképet, aminek segítségével próbáljuk megérteni életünk tapasztalatait. Ez a világkép illeszkedni fog a személyiségünkhöz és ahhoz a kulturális közeghez, amiben élünk.

A világképünk pontosan ugyan olyan esetleges lesz, mint amit a személyiség kapcsán már megfigyeltünk, mivel a világképünk is a tapasztalatinkhoz igazodik. Környezetünk folyamatosan alakítja azt, még kevésbé stabil, mint a személyiségünk.

 

A megértés átformálódása

Életünkben rengeteg hatás van, amit nem értünk és nem is érzékelünk. Mégis rengeteg olyan tényező van, ami időről-időre a világképünket hasonlóan átalakíthatja. Az önismeret útján ez teljesen normális.

A ma igazsága holnapra tévedéssé válhat,
s amit tegnap értelmetlen dolognak gondoltunk,
az ma már a valóságunk részévé válhat.

Ahhoz, hogy ennek a folyamatnak a részesévé válhassunk érdemes megőriznünk vagy újra felfedeznünk gyerekkorunk rugalmasságát. Amikor Jézus arról beszél, hogy legyünk olyanok mint a gyerekek, akkor zömmel nem a gyermeki ártatlanságra, hanem a nyitottságra, a rugalmasságra és az életteli aktivitásra gondolt.

Egy érzékletes példa: Nagyon sokáig azt gondoltuk, hogy a közel-keleti válság elegendően távol van tőlünk ahhoz, hogy annak hatásai ne érjenek el minket. S pont ebből adódóan nem is igazán törődtünk vele a mindennapok során.

2015 nyarán minden magyar szembesülhetett vele, hogy a hatások rajtunk keresztül elérték Nyugat-Európát is. Igazából semmi érdemi változás nem történt az elmúlt 30 évben, csupán a folyamat eljutott arra a pontra, hogy elindult Európa felé. S ennek hatására az egész történethez való hozzáállásunk is gyökeresen megváltozott.

A személyiség negyedik kihívása: a téves látásmód

A sok gondolatnak sok az alja. A sok gondolat elválaszt a valóságtól.
A sok gondolatnak sok az alja. A sok zavaros gondolat elválaszt a valóságtól.

Nem tudom hol olvastam már azt az idézetet, hogy a gondolkodás a legnehezebb munka, ezért nagyon sok ember megspórolja. Próbálunk megérzésből, rutinból és a barátok tanácsaira hagyatkozva döntéseket hozni, ahelyett hogy papír és ceruza segítségével átgondolnánk, egy helyzet pozitív és negatív hatásait.

A gondolkodás hiányának legfőbb oka, hogy az iskola nem tanít meg gondolkodni. Erre ugyan a matematika, a fizika és a kémia oktatás a számolásos példákon keresztül igyekszik némi hangsúlyt helyezni, de a humán tantárgyak oktatásában gyakorlatilag semmilyen szerep nem jut az összefüggések bemutatásának.

lelki okok feloldása

Az irodalmat az adott korszak történelme és társadalmi helyzetétől némileg elszeparáltan tanítják, a történelemben a legfőbb mozgatórugók nincsenek kimondva, a földrajz során a gazdaság földrajz csak a pillanatnyi állapotról szól, és a nyelvoktatás során a gondolatok kifejezésének sokszínűségéről egy szó nem hangzik el.

A gondolkodás és előrelátás

Amikor a cselekedeteink során annak eldöntése is problémát okoz, hogy mi sürgős és mi fontos, és nem vagyunk képesek a fontos, de nem sürgős dolgokat előtérbe helyezni, akkor az előre látás és előre gondolkodás teljes hiányáról teszünk tanúbizonyságot.

Aki érdemben változtatni szeretne az életén, az kénytelen az állandóan sürgető feladatok között időt szakítani a hosszú távú eredmények elérésére, ami nem lehetséges a fontos, de nem sürgős tevékenységek előtérbe helyezése nélkül.

A fenti példa tényleges háttere és következményei: A világ nyugati, módosabb részén nincsen egyenlőre sok gond a globális felmelegedés hatásaival. Az amerikaiak nyáron légkondit használnak, a száraz időszakokban locsolnak, a megszaporodó trópusi viharok következményeit pedig jól szervezett katasztrófavédelem segít elhárítani.

Európa is egyenlőre kimarad a közvetlen hatások alól, habár nálunk is érzékelhető az időjárás szélsőségességének felerősödése.

A kevésbé szerencsés vidéken élőknek viszont a módosabb világ “kényelmes” megoldásaiért komoly árat kell fizetniük. Aki kicsit jobban átlátja a közel-keleti konfliktust, az pontosan tudja, hogy az olajon kívül a vízért folytatott harcról is szól, nem elválaszthatóan a globális felmelegedéstől.

A víz mennyisége az egyre szárazabb és melegebb időjárás miatt egyre kevesebb, miközben az igény folyamatosan nő a meleg és a növekvő népesség miatt. Az egyre értékesebb és szűkösebb vízkészletek fogyása miatt az elkövetkező időszakban újabb és újabb vándorlási hullám fogja elérni Európát. Hacsak valami érdemben eltérőt nem kezd ezzel a helyzettel az európai vezetés.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.