A szorongás és a félelem forrása

A félelem és a szorongás gyerekkorunktól elkíséri az életünket. Kit jobban, kit kevésbé, de irányít minket, aminek forrása a kisgyerekkori tapasztalatokban keresendő.

A gyerekkori tapasztalatok hatásai

A gyerekek figyelnek, és a maguk szintjén meg is értik azt. És minden hat rájuk. Még az is, amit nem mondanak el nekik...
A gyerekek figyelnek, és a maguk szintjén meg is értik az őket körbe vevő világot. Minden hat rájuk, még az is, amit nem mondanak el nekik…

A fogantatás után, egészen 4-5 éves korunkig úgy szippantjuk magunkba a tapasztalatokat, mint vizet a szivacs. Minden kontroll és szelektálás nélkül. Ebben a fogékony időszakban sajátítjuk el az anyanyelvünket, a társas kapcsolódás fortélyait, az alapvető emberi mintáinkat, a félelem és szorongás alapjaival együtt. Valamint ekkor alakul ki az önmagunkról alkotott kép is, amit belső gyereknek nevezünk.

A kisgyerekeknek még nem működnek azon szűrő- és védőmechanizmusaik (a viselkedésünk alapjai), melyek az egész további életünkben elkísérnek minket. A védelmi mechanizmusaink pont ebben a fogékony (és sérülékeny) időszakban alakulnak ki, a minket ért hatások eredményeként.

Akit kis gyerek korában a széltől is óvnak, az nehezen fog tudni reagálni a világ kihívásaira. Aki viszont sok kihívással kerül szembe gyerekként, annak sok félelme alakulhat ki. Ha ezeket idővel képes felülírni, erős (karakteres) jellemre tehet szert. Főleg akkor, ha ezen tapasztalatok megszerzéséhez az érzelmi biztonság megadatott számukra.

A gyerekkor kihívásai

Egyik gyerek élete sem csupa öröm és kacagás. És ez így van rendjén.
Egyik gyerek élete sem csupa öröm és kacagás. És ez így van rendjén. Mert mindenki a kihívásokból és a nehézségekből tanul, nincsenek kivételezés.

A gyerekkorunk kihívásainak emléke olyan mélyen belénk ivódik, hogy legtöbbünk úgy éli le az egész életét, hogy sosem kérdőjelezi meg azokat a félelmeket és védekező mechanizmusokat, amiket gyerekkorban kialakított. ennek következtében rengeteg szorongás (félelem) és frusztráció lesz osztályrészünk. 

Egy-egy sérülésnél egész életünket meghatározó deformáció keletkezhet akkor, ha nem érezzük magunkat biztonságban. Az egész önismereti munkának pont ez az értelme, meggyógyítani a gyerekkori sérüléseinket.

A boldog gyerekkornak meg van az az árnyoldala, hogy a nehézségekkel nem vagy csak nagyon későn szembesül az ember. Idősebb korban az érzelmi védekező mechanizmusainkat megalkotni vagy átírni sokkal nehezebb, mint 3-5 éves korban, mert addigra már rutinból használjuk őket, szinte gondolkodás nélkül.

A gyerekkorunkat folyton újra éljük

A gyerekkori tapasztalatok hatása olyan, mint egy elszabadult hajóágyú. Mindent visz, mindent ural, s aki nem vigyáz, annak komoly sérüléseket is okozhat. A gyerekkori sérülések (legyenek azok akár lelkiek, akár fizikaik) a felnőtt korban stressz formájában visszaköszönnek, mert a sérülések nem tűnnek el nyomtalanul. Minden hasonló helyzet felhozza a korábbi emlék érzetét, s annak összes torzult válaszát.

A stressz hatása időnként nagyon drasztikus is lehet. A stressz belülről feszít, amit érdemes levezetni. A stressz levezetésének egyik formája a fizikai sérülések és betegségek gyűjtése, de sok más mód is van erre.

Életszemléletünk

A korai tapasztalataink alapvetően meghatározzák a világlátásunk is. Ha sok bántás ért minket, akkor alapvetően negatívan (elutasítóan) fogunk reagálni a minket ért kihívásokra, míg ha sok bátorítást kaptunk, akkor a világhoz a hozzáállásunk is pozitívabb lesz.

A világképünk alapján fogunk reagálni a nehéz helyzetekben. A világképünk meghatározza a gondolkodásunk, a cselekedeteink és a belső világunkat is. Ezért az életszemléletünk meghatározza az alapvető habitusunk, a kapcsolataink, a munkánk, a hobbink és a törekvéseink jellegét.

Az életszemléletünk rá fog épülni gyerekkori tapasztalatainkra, illetve az azokból táplálkozó félelmeinkre (és szorongásainkra). Ezen érzelmi mintázatok feloldása a modern pszichológia útkeresés (boifeedback, stresszoldás, pszichodráma, családállítás stb).

A testünkben tárolt érzések

Egy másik, a mindennapjaink kapcsán érzékelhető hatásról, illetve annak hátteréről nagyon kevés szó esik. Azon fiziológiai lenyomatok, amik ezen hatások kapcsán kialakulnak.

lelki okok feloldása

Az érzelmi blokkjaink hatása az agyi struktúrákra épp úgy hat, mind az izmaink és szerveink belső struktúrájára, s azok működésére. A félelmek és a szorongás látszik az emberen is, mintegy lenyomatot hagyva a tartásunkon, a járásunkon, az emésztésünkön és a gondolkodásunkon is.

A pszichológiai gyógyítás

Ma már egyre inkább úgy látja az orvostudomány is, hogy a génjeink javarészt csak a lehetőségét teremtik meg a egyes betegségeknek. A betegségek kialakulásának igen fontos tényezője maga a  környezet, az életmód és a mentális állapot, melyek egyedi sajátságai aktivizálják vagy gátolják az egyes génváltozatok működését.

Talán az egyik legmegdöbbentőbb szakirodalmi példát egy adoptált egy petéjű ikerpárról jegyezte fel az orvostudomány. Az ikerpár egyik tagja olyan családba került, ahol a férfiak 60 és 65 éves koruk között szívrohamban meghaltak, s ezt történt az adoptált fiúgyerekkel is. Az ikerpár másik fele olyan családhoz került, ahol ez nem volt gyakori, s sok évvel tovább élt testvérénél, idősen, egy baleset következtében halt meg.

Természetesen most nem a sarlósejtes vérszegénységről vagy a Down-kórról beszélek, melyeket konkrét génhibák okozzák, hanem annak a sok “örökletes hajlamot is tartalmazó” betegségnek az áradatáról, melyeket akár egy gyökeres környezetváltozás képes a múlt részévé tenni egy életre.

A tudatalattink árnyai

szerelmes pár egy öböl partján
A jó párválasztás titka, hogy olyan embert választunk, aki segít a gyerekkori sérüléseinket meggyógyítani.

Amikor a gyerekkorunkhoz hasonló helyzetbe kerülünk, a gyerekkori képek és érzések aktivizálódnak, s mintegy előre megírt program, irányítani fognak minket (a cselekedeteinket). Egy olyan, sokrétű védelmi mechanizmus alakul a korábbi tapasztalataink révén, melyet picit elnagyoltan egonak nevezhetünk.

A cselekvésünk tudatos irányítása során sokszor a saját érzéseink és gondolataink akadályaiba fogunk ütközni, mivel a sokféle gondolat eredője nem teszi lehetővé a szabad és boldog életet.

A vágyaink és a jelenünk közötti ellentmondás viszont hatalmas belső feszültséget okozhat a mindennapjaink , stresszként megjelenve, amit érdemes levezetni. Mert ha nem vezetjük le, akkor a bennünk felhalmozódó feszültség előbb-utóbb ki fog robbani belőlünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.