A vágy és a ragaszkodás átalakítása

A vágy az emberi élet alapvető összetevője. Minden megnyilvánulásunk egyik fő forrása, de nem mindegy, miként hat ránk, s miként alakítjuk a vágy által az életünket.

A ragaszkodás életünket alapvetően meghatározó érzelmi mintázatok közül az egyik. Ragaszkodunk a presztízsünkhöz, a hírnevünkhöz, a párunkhoz, az állásunkhoz és az életünk összes többi tényezőjéhez egyaránt.

Ragaszkodás révén vagyunk képesek elérni mindazt, amire vágyunk, mert általa izzik bennünk mindaz, ami az életünk értelmét jelenti. Az emberi életünk legmeghatározóbb érzete ez, nem véletlen hogy az egész menedzser irodalom és üzleti képzés a vágy hangsúlyozására épül.

A vágy sérülése: az elutasítottság érzete

óvodás barátnők
A gyerekek egy része “ösztönösen” tudja, hogyan kell kapcsolatot építeni.

Nagyon sok ember attól szenved, hogy fél az elutasítástól. Ez az ami egy ifjú szerelmest elválaszt szerelmének tárgyától. Sokan ezért nem mernek váltani (partnert, állást). Sokan az elutasítottságtól való félelmükben nem vállalják fel valódi érzéseiket és igényeiket, s pont ez eredményezi a vágytól való szenvedést is.

Mint minden érzelemmel, a vággyal is két nagy probléma van. Nem lehet sem elnyomni, sem kiélni, mert mind a kettő által sérülni fogunk. Nagyon nehéz annak belátása és érzelmi elfogadása, hogy nem mindig kaphatjuk meg azt, amit szeretnénk. S pont ebből adódóan, egy idő után bezárkózunk és már nem fejezzük ki az igényeinket, mely hatalmas belső feszültséget okoz.

menekülés a vágy hatásai elől

Amikor nem tudunk már mit kezdeni a beteljesületlen vágyaink érzelmi feszítésével, el kezdünk menekülni az élet kihívásai elöl. Ha meglátunk egy atlétikus kinézetű embert, biztosak lehetünk benne, hogy ő a vágyaival küzd.

Az öt érzelmi sérülés megfigyelése során egyértelmű vált, hogy ez az első sérülés, ami kialakul az embereknél. Mert ezt tapasztaljuk meg először.

  • Szeretnénk valamit, de anyánk nincs ott azonnal;
  • Lehet olyan helyzet, amikor nem kaphatjuk meg egyből amit szeretnénk (pl. cicit);
  • A társas kapcsolatokban is ez az első olyan tapasztalat, ami óhatatlanul felmerül (elutasítás).

Érintés, mint a vágy tárgya

Apa ölében a gyereke
Az ölelés az anyaméh biztonságára emlékeztet mindenkit, aki abban részt vesz.

Mivel egy menekülő ember nagyon nehezen tud kapcsolódni, pont az érintésből lesz a legkevesebb az életében. S mindenki, akit magához közel enged, attól elementáris erővel vágyja az érintést.

Az érintés adja meg azt az érzelmi biztonságot, mely az elutasítottság érzetét feloldja. Mert csak ahhoz érünk hozzá, akit képesek vagyunk elfogadni és beengedni az életünkbe.

Az érintésnek van egy olyan megnyilvánulása is, amikor a bennünk izzó tűz a felszínre kerül, s minden határt feléget. Ez az amit egy érintéstől függő ember folyamatosan át akar élni, szerelmének állandó ölelését.

A vágy keretek közé terelése

Áradó folyó partja
Sokunk élete olyan, mint egy áradó folyó partján lévő ház. Abban bízunk, hogy nem kell az ár ellen védekezni, s a végén mindent elmos az áradat.

Amikor a vágy átalakításáról beszélünk, akkor automatikusan megjelenik a tudatos önkorlátozás, a lemondás és az igények csökkentésének kérdése.

  • Egyszerűen nem lehet minden a mienk, ezért tudatosan választanunk kell a különböző lehetőségek közül.
  • Teljesen mindegy, hogy mi a mi vágyunk tárgya, hová tesszük az energiánkat és mire költjük a pénzünk, mindenki a saját szintjén fog nyomorogni.
  • Dárius kincse nem elég arra, hogy minden vágyunkat kielégítsük, ezért tudatosan le kell mondanunk dolgokról.
  • Tipikusan mindig arról, amihez a legjobban ragaszkodunk.

Nagylelkűség az önzés ellenszere

Az erős vággyal rendelkező emberek többnyire csak a vágyuk által irányítottak, s ebből adódóan rendszerint önzők is. Mindazon cél, mely az ő céljaikat nem támogatja, számukra értéktelen, s nem képesek elfogadni, hogy az valaki más számára értelmes lehet, vagy hogy arra időt kell áldozni.

A nagylelkűség révén képesek leszünk odafigyelni és értékelni mások igényeit és céljait, másrészt képesek leszünk saját igényeinket is megzabolázni. Mert kénytelenek leszünk pénzt, időt és energiát, olyasmire áldozni, ami számunkra nem fontos.

lelki okok feloldása

Céljaink beteljesítése

A jó kiválasztott cél mindet megadhat, amire csak szükségünk van.

Amikor képesek vagyunk a vágyaink tüzén keresztül látni, s képesek vagyunk higgadtan felmérni a lehetőségeinket, akkor a választás szabadságát kapjuk meg az életünkben. Ehhez nem kell se pénz, se vagyon, se tudás. Csak minimális józanság.

  • A választás szabadsága által képesek vagyunk a tevékenységeink sorrendjét megválasztani.
  • Meg tudjuk mondani azt, hogy a céljaink eléréséhez milyen tevékenységek fölöslegesek;
  • Képesek vagyunk azon tevékenységeket választani, melyek rövid távon is eredményt hoznak, s
  • képesek vagyunk hosszabb távon előre látva olyan döntéseket hozni, amelyekkel a változásokhoz is tudunk alkalmazkodni.

Belső erő

Az energiáink zömét a vágyaink által szétszórt figyelmünk révén elveszítjük. Ezért soha nem lesz semmire se időnk, se energiánk. Ha képesek vagyunk mondjuk a tudatos választásaink által néhány dologra nemet mondani, miközben más dolgokra összpontosítunk, akkor a bennünk szunnyadó erő képes összpontosulni és a világban változást létrehozni.

Ez a fókuszált tevékenység az önbecsülésünket (önértékelésünket) nagyban támogatja, miközben a bennünk tomboló vágyak belső feszültségétől is megszabadulunk. Ez nem a vágyak elnyomása vagy kiélése által jön létre, hanem az által, hogy képesek voltunk keretek közé szorítani a bennünk izzó vágy energiáját.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.